Ahogy már említettem szükségünk lett hirtelen egy új öltönyre, lehetőleg olcsón, jó minőségűre és szépre.

 Akármilyen spórolós is az ember lánya, azért egy ilyen öltönyt hosszabb időre vásárol, és ha már vásárlás, akkor a kedvenc sportomat űzhetem, úgyhogy bevetettem magam a városba, türelemmel fölszerelkezett párommal egyetemben. Nem mertem kockáztatni a boltról boltra járkálást, mert azért a türelemnek is vannak határai, ezért előzőleg utánanéztem, hogy melyik boltok tartanak jó minőségű öltönyöket, hol lehet igazi, amolyan öltönyvásár a városban.

 Ma egy, a világunkban lévő problémáról szeretnék írni. Mindenki szembesül életében a versenyzés kényszerével, mindenki mindenkinek versenytársa. Szörnyűnek érzem, hogy nem csak a vállalkozásokban vállnak versenytársakká a cégek a nagyobb profit érdekében, hanem a köznapi életet is a versenytársi viszony jellemzi. Hiszen nem mindegy ki ér hamarabb a pénztárhoz egy üzletben, ki kerül be felsőoktatási intézménybe, vagy épp ki kapja meg az óhajtott munkát. Versenytársak vagyunk mindannyian, s így bennünk leledzik az ösztön, a szinte már állatias vágy, hogy mi legyünk a gyorsabbak, az életképesebbek, hogy nekünk legyen jobb.

 Rengeteg féle telefon létezik. Rendszerint jelenek meg az újabbnál újabb, okosabbnál okosabb érintőképernyős, webkamerás, beszélni, lassan már énekelni és táncolni is tudó telefonok. De nekünk melyikre van szükségünk? Mérlegeljünk. Ha van egy árkategória, amin belül szeretnénk vásárolni, ez már önmagában véve leszűkíti a lehetőségeinket. Vajon melyik a jobb, a drága vagy az olcsó mobil. Elterjedt nézet, hogy ami olcsó, az rossz, ami drága az biztos jó, de ha legalább ez igaz lenne, akkor máris megkönnyítené ez a tézis a választást, hiszen akkor inkább gyűjtenénk össze annyi pénzt, hogy megvegyük a jót, de rosszra ne költsünk feleslegesen. Azonban ez a tézis sajnos nem igaz. Az olcsó mobil is lehet jó és a drága telefon is tönkre mehet idő előtt, ha egy rossz szériából vásárolunk pechünkre.

 Mindenki egyetemista eljut oda egyszer, hogy kellene a nyelvvizsga a diplomához, de nem biztos benne, hogy már a megfelelő szinten tudja az adott nyelvet, és fél attól, hogy csak szégyenkezne a bizottság előtt. A próbanyelvvizsga nekik (is) való. Ha tesztelni szeretnéd a nyelvtudásodat az „éles bevetés” előtt, és a feladatlapok egyedül való töltögetése és ellenőrzése nem bizonyult a legjobb megoldásnak, a próba nyelvvizsga intézménye neked is megoldást nyújthat.

 A német nyelvet sokan nem szeretik, túl keménynek tartják, szemben például a dallamos spanyollal vagy olasszal. Egy jó német tanár viszont még ezt a nyelvet is képes megszerettetni a diákokkal. Ahány ember, annyiféleképpen lehet definiálni a jó tanár fogalmát, de az egyik legfontosabb szempont szerintem a szigor. Nem arról van szó, hogy a német tanárnak kukoricára kellene térdepeltetnie azt, aki elrontja a der-die-das-t, viszont, ha az oktató nem támaszt egyértelmű követelményeket, vagy kéri számon őket, a diák sosem tanul meg rendesen németül.

 Ki a jó angol tanár? Ha az ember angoltanulásra adja a fejét, sokat dob az ügy sikerén, ha megtalálja a megfelelő tanárt. Nézzük, mik azok a szempontok, amelyeknek meg kell felelnie egy ideális angol tanárnak.

 Először is, nyilván tudjon angolul. Egy jó tanár nem alapoz arra, hogy a kezdők úgysem értik, helyes angolsággal dumálja-e végig az órát. Igaz, egész érdekes lenne, ha pár év múlva egy addig ismeretlen dialektus kezdene terjengeni az adott nyelviskola környékén… De akkor sem. Nem árt, ha a tanárnak jó az angol kiejtése is. Ez a dolog persze csak részben tanulható, nem olyan, mint a szókincs – az embernek vagy van érzéke hozzá, vagy nincs. Szóval, ha az angol tanár e téren teljes antitalentum, ne utáljuk érte – azért már inkább, hogy ennek ellenére tanárnak állt.

 Képzeld tanulmányaimat, hogy befejeztem, elkezdtem munkát keresgélni. Mindent megpróbáltam, de semmi nem felelt meg egészen addig, amíg az újságkihordó lánnyal, tudod az, akit Levelecskének becéztünk el a nyáron ővele össze nem ütköztem az Újságkihordó Kft. előtt, éppen az újságkihordásnak készült nekiállni. Szegénynek a nagy ütközés közben eltörtem a bokáját. Kórházba kellett vigyem, ahol az orvos közölte vele a rossz hírt, hogy hathétig nem állhat a lábára, mivel a lánynak beteg édesanyját kellett eltartani, ezért nem maradhatott távol az újságkihordástól.

 Már megint a merevlemezek. Minden egyes infóórámat végigkísérte régen a merevlemez szó, de még így, 19 éves fejjel sem tudom pontosan  hogy hol van vagy mi a funkciója a dolognak. Hosszas utána olvasás után valami olyat tudtam meg róla, hogy adatokat lehet tárolni rajta.

Legrémesebb élményem ezzel kapcsolatban 14 évesen történt, amikor az infótanárom dolgozatban megkérdezte, hogyan kell formázni egy merevlemezt. Én azt írtam hogy baltával vagy kalapáccsal, attól tényleg teljesen új formát nyer majd. Meg kellett ismételnem a dolgozatot…

 Egy barátom nemrég Szerbiában járt, és mivel tudja, hogy élénken érdeklődöm a szerb zene iránt, volt olyan kedves, és gyűjtött nekem néhány információt a szerb zenéről.

Elmesélte, hogy a szerb zenében nagy szerepet kap a folklór és a nemzeti zene. Miközben utánajárt a szerb zenére jellemző vonásoknak, kiderítette, hogy Szerbiában több néptánccsoport is működik, ami arra utal, hogy a szerb népzene hagyománya igen élénk az országban. Ezekre a csoportokra országszerte jellemző a körtánc, amit ők kólónak neveznek.

 A legtöbb ember világtragédiaként éli meg, ha kiderül, szemüveget kell viselnie – főleg, ha nő az illető. Szinte el sem tudja dönteni, melyik a rosszabb, hogy nem lát rendesen, nem tudja elolvasni az utcatáblákat, és nem talál vissza a strandon a törülközőjéhez, vagy hogy egy rettenetes üvegszörnyet kell hordania az orrán, ami nyom, leesik, eltörik, nem lehet benne tornázni, úszni…

Hol szeretnél dolgozni, ha nem Írországban?!

Manapság tele vannak a külföldi álláshirdetések jobbnál jobb munkalehetőséggel, azonban köztudott hogy Angliát már megszállták a magyarok, ezért csak olyan országot tudok javasolni, ahol még nem aknáztak ki minden lehetőséget. Erre nagyon jó példa Írország! A munkalehetőségek Írországban is fellelhetőek, de még jobban jársz, ha Te találod meg a munkát előbb!

Mikor menjünk Bécsbe, ha nem Karácsonykor?!

A karácsonyi vásárok hangulata alapvetően nagyon sok embert vonzz az utcára decemberben. Majdnem minden országban telis-tele van az utca ilyenkor szebbnél szebb kivilágítással, díszekkel. A bécsi vásár már világszerte ismert, hiszen rendkívül sok turistát vonz Ausztria fővárosába. Többnyire felnőttek, családok járnak ki a bécsi karácsonyi vásárba, olykor egybekötött kirándulással. Az iskoláknak kéne szervezni olyan bécsi kirándulásokat, amik 1-2 naposak. Szerintem a gyerekek nagyon élveznék és a kirándulás közben új embereket, idegen nyelveket ismerhetnének meg.

 Motorola Defy – szeretem!

Hogy miért? Már az ár – érték arányával megragadott a Motorola Defy. Természetesen néhány tízezer forint eltérés fellép a vásárlás helyétől függően, de a készülék szerintem kiváló ebben a kategóriában. Sőt, alapfunkcióit tekintve a Motorola Defy szerintem jóval többet tud a legtöbb telefonnál – hogy miért? Édesapám bevett kérdése technikai „csúcs”eszközökre: „-Na, és sört nyitni tud?” Gyakorló főiskolások és kiforrott mérnökök számára egyaránt meglepő hírem van, mellyel a Motorola Defy minden mást kizáróan a szívembe lopta magát: Igen, tud! Az, hogy a Motorola Defy sörben is elsüllyeszthető, lévén „atomkatasztrófa ellen is véd”, az csak hab a tortán

 Mi is azok az idézetek?

 2012-ben, az internet, a számítógép, az usb port, a kábelek világában élünk és ez egyre inkább elhatalmasodik felettünk. Számítógép nélkül a XXI. századi generáció már nem tudja elképzelni az életet. Ez nem általánosítás, hanem tény.Nem rossz, csak más, mint 20 évvel ezelőtt volt. Átértékelődött a világ. Más dolgok fontosak ma, mit régen. Semmi sem állandó, csak a változás… egy érdekes paradoxon, ami milyen igaz a mai világban…

A folyamatosan megújuló és fejlődő világunkban alkalmazkodnunk kell az elvárásokhoz, különben veszélybe kerülünk és alul maradunk. Ez az „alkalmazkodás a többséghez” pedig nem okoz gondot a mai fiatalság számára, hiszen sokkalta könnyebb lemásolni valamit vagy utánozni, mint egy egyéniséget kialakítani és azt megtartani. De mit is várunk? Hiszen ez az igény. Az egyedire már ritkán van szükség… nézzük csak meg a marketing választékát és rögtön megértjük, hogy mennyire elveszettek vagyunk.

 Kuponakció, csak ma! Gyűjts össze 200 kupont és váltsd be! A kuponokat gyűjti?

Efféle és hasonló kérdésekkel manapság elég gyakran találkozhatunk a mindennapi életben. Bár a futótűzként terjedt „kuponos módszer” nyugatról hódította meg kis hazánkat, mégis a pénz sajnos mindennél fontosabb szerepet tölt be életünkben. Tisztelet a kivételnek, de azt kell, hogy mondjam, egyre kevesebb ilyen van és valamilyen szempontból érthető is. A megélhetés, a létfenntartáshoz szükséges élelmiszerek és a mindennapi használatos eszközök megléte elengedhetetlen, amit pénzért tudunk megvásárolni. Akármennyire motiváló a kuponos rendszer, ahhoz is pénz kell, hogy kuponunk legyen. Hogy is működik a kupon módszer ebben a kupon világban?

 Művész moziba mennél?

Tudnod kell, hogy igazából Művész mozinak azt a mozit hívhatnák, ahol igazán csak művész filmeket vetítenek, hisz ez lenne a lényege. Ha már itt tartunk, ez olyan, mint sok whisky ugyebár nem whisky,

 Miért akar valaki eladni egy használt Mac Book – ot? Nem tudom. Azt tudom, hogy miért akarok én venni egyet használtan! A döntésemet nagyban elősegíti a zseb mélyén fellelhető forint összeg, amit erre a célra kuporgatok már egy ideje, és amiért ma akár egy használt autót is kaphatok… Na és persze a név garanciája.

 Akarok egy használt IPad-ot!

Na nem egy új csodára gondoltam itt most…jó lesz nekem egy használt csoda is. Mennyire egyszerű az ilyen…csak beírjuk a keresőbe: Használt csodát szeretnék vásárolni!

És már ömlenek is rám az internet mindenféle hirdetései, hogy hol és miért akarom én azt a csodát, amit kínálnak. Na de kérem…

Én csak egy használt IPad csodát szeretnék.

 De miért ideális holland biciklit venni, s egyáltalán mi az, hogy Holland bicikli?

A holland kerékpárok egyik fő ismertetője, hogy rendelkeznek agyváltóval, rollerfékkel elől-hátul, ledlámpás világítással, szoknyavédő burkolattal, láncburkolattal.

Általában alacsony vázátlépésű kivitelezésűek, könnyű a le és a fel szálás, tökéletesen megfelel túrázásra és városi bevásárló biciklinek is. Van csomagtartós, elől, vagy hátul, de láttam már olyat is, ami mindkettővel felszerelt. Magyarországon érdemes ezeket kéz alól vásárolni, mert eredeti áruk igen magas, s ki lehet fogni használtan is nagyon jó minőségű Holland bicikliket.

 Ez a két mondat kulcsfontosságú szerepet tölt be a színészek, rendezők, producerek és kameraman-ek életében. A kamera az, az eszköz, amely nélkül nem létezik film. Hangtechnika nélkül létrejöhet némafilm, ami a filmezés kezdeteiben gyakori is volt. A fénytechnika már a modern világ jellegzetessége, azonban kamera nélkül nem lehet mozgófilmet alkotni. A filmezés kulcsfontosságú eszköze, amelynek a kezelése a kameraman-ek feladata.

 Albérletet vennél ki, kiadó lakást keresel?

Őszinte részvétem! J  Tényleg. Elmondom a miértjeimet.

Nos, az én lakásbérléseim története röviden összefoglalva, életem legszínesebb élményeit gazdagítják, a következőkben felsorolt okokból kifolyólag.

Az első önálló lakásomat, körülbelül, 8 éve vettem ki. A hirdetés így szólt: Kiadó lakás, művészlak, 40 m2 összkomfort, fekvőgalériás. Forgalmas, jó közlekedésű helyen. 40 EFt+Rezsiért.

Ma az internet és a média világában élünk. Rengeteg információt kapunk a környezetünkből érkező használati cikkek által, amit nem csak fel kell dolgoznunk, de alkalmazkodnunk is kell hozzájuk, megértenünk és használnunk őket. Ahhoz, hogy, ezt véghez tudjuk vinni, különböző eszközök állnak rendelkezésünkre, amelyek használatával megkönnyíthetjük a mindennapi életünket. Ez a könnyebbség például a gyorsaság. Ahhoz hogy naprakészek legyünk a mindennapi hírekről, hogy informálódjunk a felől, hogy mi folyik a világ bármely területén, rendelkezésünkre áll a média és az írott sajtó.

 „Erdélyország az én hazám, nem német,

Oda vágyik az én szívem, míg élek,

Ott láttam egy barna kislányt hervadni,

De szeretném csak még egyszer meglátni.”

 Ma olvastam egy annyira semmitmondó blogot (beírás1: blog írásába kezdek; beírás2:anyuval vásároltam, beírás3: hideg volt, beírás4:késtem a suliból) hogy jött az agymenés a blog írásról:

Napi 10 óra netezés mellett akaratlanul is belefutsz egy-egy blogba. A blog írás mára leváltotta a naplóírást. Sokan azt hiszik, csak erre való a blog. Mindennap pár írás a gondolatainkról, pár írás magunkról, blogba foglaljuk azt, ami senkit nem érdekel. Buliztunk, másnap beírás a blogba, összejöttünk, aznap beírás a blogba,szakítottunk : azonnal beírás a blogba, kettest kaptam, már az órán a telefonról megy az írás a szuperfontos blogba. Azt hisszük, az írást olvassa is valaki. Vagy a „nem mondhatom el senkinek, elblogolom mindenkinek…” típusú. Egy írás arról, hogy kié a gyerekem, egy írás arról, hogy adtam el a zaciba a feleségem aranyláncát. A blog tulajdonosának eszébe sem jut, hogy az írásból esetleg az érintett magára ismer. Mert egy másik blogról könnyen odakeveredhet…