Egy gyönyörű karácsony
2012.01.09. 20:36
Ünnepek előtt két héttel összeülünk a barátnőimmel az egyik kedvenc kávéházunkban és szokásunkhoz híven, mindenféle dolgokról cseverészünk. Az ünnepi előkészületek is szóba kerülnek és köztük a karácsonyfa vásárlása is. Nekem, minden évben a legnagyobb gondot a fenyőfavásárlás jelenti az ünnepi teendők közül és már előre tartok tőle. A szokásos menet, karácsony előtt egy héttel legalább négy fenyőárust körbe járok, majd megállapítom, hogy tulajdonképpen közel azonos áron adják el a fákat, majd a legelsőhöz visszamegyek és kiválasztom a formás nekem tetsző kb. 130cm illatos méregdrága fenyőfát és megvásárolom.
Hazaviszem és jobb híján, úgy ahogy van, hálóval összefogva, kilógatom a harmadik emeleti panellakás ablakán, mert sem erkélyem, sem erre alkalmas tárolóm nincsen. Mire eljön a karácsony, a gyengébb tűlevelek már úgyis (folyamatosan) lehullottak a járdára és az ünnepet követő negyedik- ötödik napon már szépen le is engedi az ágait, amiket a háló égnek emelt, de mi boldogan és elégedetten lélegezzük be a csodálatos fenyőillatot és gyönyörködünk a karácsonyfa feldíszített szépségében.
Arról nem is beszélve, meséltem nekik szomorúan, hogy két hét után pedig leviszem a kuka mellé a méregdrága fenyőmet, ami innentől már szemétnek számít.
A lányok jót nevettek és Gizike barátnőm mindjárt egy javaslattal állt elő, a műfenyő az a megoldás barátnőm, mindössze egyszer kell megvenned és vége a tűleveles cirkusznak – mondta határozottan. A multikban egész olcsón hozzá lehet jutni és nagyon szép, nekünk évek óta van. Szó sem lehet róla! – vágta közbe Cilike, az igazi fenyőnek varázsa van és illata nem szabad műanyagra cserélni, 24.-én délután 2-kor vedd meg és meglátod, hogy többé nem panaszkodsz a fenyőfákra! - kacsintott Cilike cinkos mosollyal az arcán, amit nem tudtam mire vélni.
Elköszöntünk egymástól, de nem tudtam, hogy mi tévő legyek. Gondoltam bemegyek egy multiba és megnézem magamnak a műfenyőket, hiszen lehet, hogy nekem is megtetszik.
Nagyon egyszerűen meg is találtam a fenyőket rejtő dobozokat. Miden féle méretben kapható volt, de legnagyobb meglepetésemre fekete, fehér és pink színben.
Na! ezt, azért még sem, akkor már inkább a 24.-ke döntöttem el gyorsan.
24.-én délután kettőkor, miközben a gázon főtt a töltött káposztám, céltudatosan elmentem a legközelebbi fenyőárushoz, ami kb. gyalog 5 percre volt a lakástól és döbbenten tapasztaltam, hogy a fenyőfa választék ugyan megcsappant, de piros címkék jelezték, hogy minden fenyőfa akciós.
Boldogan kiválasztottam a nekem tetsző fenyőfát, darabáron. (1500 –ft.) Nem volt szükség hálóra sem, mert 15 perc múlva már a szoba közepén állt, illatozva az összes tűlevelével együtt. Így történt, hogy nem lett sem fekete, sem fehér, sem pink műanyag fánkJ
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek